Tudományos egyperces: a HTLV-1 vírus

A Humán T-sejt lymphotrop vírus 1-es típusa a közelmúltban több alkalommal a figyelem középpontjába került. Nehéz ilyen esetben eldönteni, megítélni, hogy valós problémáról, egy kezdődő világjárványról van-e szó, esetleg felröppenő mendemondák miatt kapják fel újra és újra a témát.

A HTLV-1 vírus az ún. retrovírus család tagja, hasonlóan, mint az AIDS kialakulásáért felelős HIV vírus. A fertőzés kialakulása során a vírus beépül a gazdasejtbe, és saját sejtjeink osztódása működik közre a vírus szaporodásában. A HTLV-1 esetében gazdasejtként immunrendszerünk egyik legfontosabb fehérvérsejt csoportja, a CD4+ T lymphocyta szolgál. Hosszabb távú megfigyelések szerint a fertőzést elszenvedők körében bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő, melyek közül a leghangsúlyosabb a gyors és általában kedvezőtlen lefolyású T-sejtes lymphoma, de meg kell említeni a bőr rosszindulatú daganatait is. 

A vírusfertőzés előfordulása Ázsiában és Afrikában kiemelkedő, Ausztráliában és Japánban meglehetősen gyakori, a legutóbbi becslések szerint Ausztrália lakosságának 45%-a hordozó, a hordozók 5%-ban alakul ki a fertőzéssel kapcsolatba hozható kórkép. 

A HTLV-1 klinikai jelentőssége megkérdőjelezhetetlen, több, mint 500.000 esetet tartanak számon, melyek során a fertőzést gyorsan progrediáló fatális kimenetelű hematológiai megbetegedés követte. Hazánkban nem jellemző a vírus jelentős előfordulása, de az utóbbi években megnövekedett arányú migráció, valamint a mindennapos, kontinenseket átszelő utazások szolgálhatnak váratlan meglepetésekkel, növekvő számú behurcolt esetek útján. A fertőzés átviteléhez szoros kontaktus szükséges, terjedésére szexuális úton, vérrel, méhen belül illetve szoptatás útján van esély. 

Dr. Sarkadi Adrien, infektológus